Ősi tanítás az angyalokról a modern tudomány fényében

Az ősi hagyomány hét arkangyalról beszél, akik mint korszellemek ciklikusan inspirálják a kultúrális korszakokat.
A mai pszichológia és történelemtudomány szerint ez az ősi hiedelem bizonyos értelemben igaz volt. Az arkangyalok helyett ma paradigma váltásról, kulturális szokásokról, vagy a kollektív tudattalan archetipusairól beszélünk.
Dr. Emil Páleš harminc éve kutatja a kreativitás folyamatait a világtörténelemben. Az istenekről és angyalokról szóló mítoszok nem a fantázia szüleményei – az élet lényeges, alapvető törvényszerűségeiről szóló igazságok – képi formában kifejezve.

——————————-

Vitruvius szerint az ógörög építészet az emberi test arányaiból indult ki. E gondolatnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint azt korábban hittük. Minden korszak építészete az emberi test azon szerveinek mintáját követi, amelyek az adott kort meghatározó lelki folyamatokhoz kapcsolódnak.
Csak példaként említve a felvilágosodásból nőtt ki az újklasszicizmus, amely a központi idegrendszert mintázta. A konzum-materialista barokk építészeti stílus az emésztőrendszerre emlékeztet, a konzervativ abszolutizmust a csontok szférikus formája ihlette, a felhőkarcolók a demokráciával egy időben nőttek ki, mert a szabad individualitás leképződései. A gótikus templom a mellkasra emlékeztet, a rozetták egyidőben jelennek meg az udvari szerelem romantizmusával pontosan úgy, ahogy a színek az udvarlással és a nemiséggel vannak összefüggésben a természetben.
A szerves-organikus építészet nem csupán egy valamilyen természeti formákra emlékeztető épület. Az építészek minden korban tudat alatt pontosan azokat az élő természetből vett építészeti formákat, elemeket vitték bele épületeikbe, amelyek az adott kulturális korszak szellemiségét jellemezték. Mélyebb értelemben, minden építészet szerves.