“Az én építészetem humanizált építészet, emberközpontú. Mindig az arc berendezésére, fiziognómiájára figyelek, mert nem csak a kifejeződés helyét, hanem a formáját is megtalálom benne. Az én számomra attól olyan érdekes a világ, hogy azt látom meg benne, amiből az Úristen kivonult. Az emberi arc imaginárius földrajz. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, a háztető meg az agy-koponyára. A házaimat látó házaknak neveztem el. Szemük van, szemöldökük, orrféléjük is; mindezzel a belső lényeget szeretném kifejezni, azt, hogy az épület lény…”
A budapesti Makovecz Központ és Archívum eredetileg családi háznak épült. Makovecz Imre magának és a feleségének építette. Beköltözését már nem érhette meg, így sorsára várva az épület mégis betöltheti feladatát és ha nem is a Mester fizikai valójának, de szellemi nagyságának.
A ház, mint önálló lény, mintha sejtette volna mi lesz feladata: nem a hétköznapok tanúja lesz, hanem őrzője egy géniusz munkásságának és szellemiségének.
A Ház, ha az utca felől érkezünk zártnak tűnik. Két kapubálvány között lépünk az épületbe, így egy csiga belsejében találjuk magunkat. Az üvegezett tornác vonala körbe öleli a közepén álló diófát, teret hagyva a Nap járásának és egy belső udvarnak. A nagy üvegajtókon árad be a fény a közösségi térbe, ahonnan egy kertre látunk. A kertbe a Makovecz Imre több őshonos gyümölcsfafajtát tervezett ültetni az íves tornác szimmetrikus kiegészítőjeként.
Ebben az épületben működik a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány. A Ház közösségi tere az épület középpontja, kemencéjével a lüktető szív. Itt történnek a nagyobb események, előadások, koncertek, beszélgetések és ünnepek. A Házban otthont kapott Makovecz Imre dolgozószobája, amit a régen alapított Kecske utcai Irodaházból költöztetett fel az Alapítvány és a család. A dolgozó szoba mellett van egy kis kiállítóhelység, amiben mindig más gondolat köré rendeződött munkák vannak kiállítva. A Galérián helyeztük el a terveket és rajzokat, Makovecz Imre közel teljes munkásságát, az Archívumot.
A Makovecz-Központ és Archívum feladatának tekinti, hogy őrzője és fenntartója legyen Makovecz Imre szellemiségének nem csak kézzelfoghatóan, mint kutatható archívum, hanem szellemi tartalmát is tekintve a kulturális életben.