–
–
Az első szerkezet, amely a mozgásforma kíséretek tanulságaira épül, egyben előzménye a farkasréti ravatalozónak is. A kivitelezés a megbízó, Ercsei tisztelendő úr váratlan halála miatt elmaradt. A plasztikus forma itt vasbeton héjszerkezetként jelenik meg. A ravatalozótér és a temető közötti, égre néző nyílásban egy felemelkedő és induló emberi alak szobra áll – a figura a…
„A Farkasréti ravatalozó meglévő épületét a harmincas évek elején építették. A jobboldali szárnyat, a templomot a II. világháborúban bombázták le. A megmaradt falakból kolumbárium épült. A középső öt helyiségből álló épületrészt alakítottuk át tágasabbra. Az elülső folyosót a szertartástermekhez csatoltuk. Az épület külsején nem változott semmi. Az 1991-es teljes felújításkor a négy oldalsó teremből az…
A ravatalozó és urnatemető egy földsánccal körülvett együttes, mely földsánc belső oldalán kap helyet az urna. A három szertartásterem tengelye a sáncba vágott nyílásokon át a ravatalozó környezetének elrendezését is meghatározza. A kiviteli terveket Vargáné Gerencsér Judit rajzolta meg.
A ravatalozó első kiviteli terve a megrendelő kérésére többször módosításra került. Végül 1984-ben készült el az újabb tervcsomag, de a megvalósítás elmaradt. A terveket Várlaki Erzsébet dolgozta fel. Az első vázlatokban megjelenik a mozgáskísérletek, a minimális tér pályázat koncepciója és a népművészeti szerkezetelemzések elemei. A ravatalozó térszerkezete a szív alaprajzra emelt, és a paksi templomnál megvalósított…
Makovecz Imre építészetében több helyen jelenik meg a domb motívum. A domb vagy halom, lásd. Árpádhalom jelez valamit, kultikus hely volt, vagy még ma is az. Ravatalozót dombba, vagy föld alá tervezni újszerű gondolat Makovecz Imrétől, aki ebben a munkájában is, mint a legtöbben az égieket is segítségül hívja, hogy részt vegyenek emberi életünkben, ebben…
A megvalósult épület második alternatívaként került papírra, mely ősi mintát követve földházra hasonlít, egy antropomorf toronnyal, melyre szárnyak és napkorong került. A torony a meg nem valósult budapesti világkiállításra megálmodott, ún. EXPO-tornyok egyikének hű mása. Az alapozás készítésekor előkerült a román és gótikus kori két templom alapfala és egy székely rovásírással ellátott, faragott kőből való…
A Botka-kastély kertjébe tervezett kápolna vázlatterveiben Várlaki Erzsébet működött közre.
A templom Makovecz Imre korábban meg nem valósult épületeinek részleteit hordozza, ugyanis ehhez hasonló terv készült a Hargitára, a Tolvajos-tetőre és Szentegyházára. Az épület egy felemelt karú alak, a két kezében a Nap és a Hold, középen a feszület, a feje félig arc, félig kámzsa, melyből jő a harangszó. Egy átalakult testiség jelenik meg a…