“(…)A Rajzos könyv célja a belső, ősi tapasztalás útjait megmutatni a manualitáson keresztül. Szülőként, pedagógusként támogathatjuk a gyerekeket a könyv forgatásakor abban, hogy képesek legyenek kitartóan és elmélyülten jelen lenni, ám ne adjunk kész ötleteket: az elgondolkodás útját segítsük, de ne adjunk kész belső képet. (…) Ez a könyv eszköz arra, hogy megtapasztaljanak a gyerekek olyasmit, ami jelenvaló és felfedezésre vár: önmaguk és a világ kapcsolatát. S íly módon akár szülőként, pedagógusként is végigjárható ez a rajzos út…”

The post Rajzos könyv appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

A kiállításhoz kapcsolódóan megjelent Makovecz Imre – 90 – Angyalok és építészet című kötet nem klasszikus értelemben vett katalógus. Jonathan Glancey (brit építészeti kritikus és író, a kötet szerkesztője és a kiállítás kurátora) szándéka megragadni és bemutatni Makovecz Imre szellemiségét és világképét az olvasónak éppúgy, mint a kiállítás-látogatónak. A katalógusban a kiállított műtárgyak és installációk szerepeltetése helyett tanulmányok, visszaemlékezések, archív és friss fotók, valamint grafikák kaptak helyet.

Az angol és magyar nyelven olvasható szövegek szerzői: Jonathan Glancey, Szegő György, Makovecz Anna, Lila Cohen és Kravár Ágnes.

The post Makovecz 90 – Angyalok és építészet appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

A „Tíz könyv az építészetről” című első kötet mind az építészekhez, mind a nem építészekhez egyaránt igyekszik szólni. A Vitruvius által írott híres „Tíz könyv az építészetről” mintájára tíz főfejezetben mutatja be a kötet a szerves építészetet, és szerves gondolkodást, mely egyrészt Rudolf Steiner Antropozófiáján, másrészt Makovecz Imre szellemi és építészeti kutatásainak eredményein, harmadrészt a Szerző életének tapasztalatain, a magyarországi szerves építészet megvalósult és meg nem valósult eredményein alapul. Az itt leírtak alapján az olvasóktól remélhetjük egy, a jövőben megvalósítható szerves építészet és szerves társadalom felé irányuló törekvés folytatását.

A „Summa Antroposophiae” címet viselő második kötet alapvető célja az Antropozófiát még nem ismerő olvasók számára egy vázlatos összefoglalás létrehozása, azzal a szándékkal, hogy ezáltal mind többen fordulnak majd a szellemtudomány irányába. A Szerző a CONFESSIÓ-ban is részletezett szűk keretek között igyekszik HÉT Könyvre tagoltan egy olyan átfogó képet nyújtani, mely remélhetőleg alkalmas lehet arra, hogy az olvasókban megjelenjen az igény a szellemi világ teljesebb és mélyebb megismerésére. A kötet másik célja az lehet, hogy azok számára, akik már bizonyos lépéseket tettek a szellemi megismerés útján, egyfajta kapaszkodót adjon, illetve egy sok évtizedes szellemi küzdelemmel teli élet tapasztalatát átnyújtva segítsen tovább haladni a szellemi világ felé vezető úton.

A harmadik kötet a 2005-ben a Kós Károly Egyesülés gondozásában és Buella Mónika szerkesztésében megjelent „Homo Architectus Sum” bővített, második kiadása. Az eredeti kiadvány hármas felépítését megtartva, az Építészet – Közösség – Antropozófia tematikái köré szervezve jelenik meg a háromszor hét, összesen huszonegy írás. A három témát egy-egy összekötő írás egészíti ki, melyek elé bevezetőként Makovecz Imre szép sorai kerültek. Az írásmű legvégére a Szerző egyik utolsó nyilvános megszólalását rögzítő írás került, mely a kötet, és a háromkötetes mű befejezését adja.

A könyv mindhárom kötetét olvasva tulajdonképpen a Szerző gondolataiba, mint eleven világba juthatunk el, ami 2020. február 25-ét követően az egyetlen mód a vele való közvetlen találkozásra. A Szerkesztő ezt a tényt tartotta elsősorban szem előtt, amikor a kötetek megjelenését igyekezett lehetővé tenni.

The post Kampis Miklós háromrészes műve appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

„A helyiek célja (…) az építés idején sokkal profánabb vágy volt, mint a turisztikai célpontok gazdagítása: egy gyülekezőhelyet szerettek volna maguknak és művelődésük színterének. Éppen olyasvalamire vágytak, amit végül a szerencsés véletlenek sorozata hozott össze, és amihez szükség volt az aktív részvételükre, az állandó vágyakozásukra és közbenjárásukra. Az építés a körzetesítés miatt a fejlesztés lehetőségétől megfosztott falunak a fennmaradás és a fejlődés reményét jelentette. Az újjáépítés és a bővítések csak fokozták az elmúlt időszakban ezt a törekvést, újabb és újabb összefogásra, közös emlékek felidézésre ösztönözve a település lakóit. Lassan elfogynak a 40 évvel ezelőtti építők, de nő a becsatlakozók száma, szinte apáról fiúra száll a Faluház közös építésének misztériuma.”

The post Fülöp Tibor – A zalaszentlászlói Faluház appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

The post Makovecz-Naptár 2026 appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

A naptárt Szabó Marianne rajzolta az 1970-es években gyermekeinek.

Az 1987-es első kiadás óta most először elérhető az érdeklődők számára.

The post Karácsonyváró kalendárium appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

„Kakasd egy különös világ, ahol két menekült nép lakik együtt. Az egyik, a sváb a Rajna-vidékről a vallási türelmetlenség és a nyomor elől jött ide a török uralom után, amikor a magyarságot szinte kipusztították. (…) A másik népcsoport: csángó magyarokat hoztak ide. A fiatalok szerelme hozta össze őket – ezért ennek a háznak az egyik oldalán áll a székely torony (mögötte a nagy tere, ahol mulatni lehet, mert a csángó magyar bizony tud mulatni), a másikon a sváb torony, alatta a közigazgatás termei és a bank, mert azt meg a sváb tudja jobban… de a kettő között ott a kocsma, ahol az egyik spritzernek mondja, a másik fröccsnek ugyanazt. Jól működik a mai napig is.” – Makovecz Imre

The post KAKASD – A kakasdi Faluház appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

The post Imre Makovecz – Díszkötet appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

„A lényeg a folytatás. A folytatás és a megőrzés.

Hisz nem véletlenül lett a Ház műemlékké. Amihez persze az ember akkor nyúljon, ha ismeri. De ennél is fontosabb, hogy csak akkor, ha szereti. Akár szerelemmel. De mindenképpen odaadással és alázattal. (…) Ez a Ház egy merőben új fejezetet jelentett. Itt valami olyan épült meg negyven éve, amilyen soha korábban Magyarországon. Valami elindult.”

(Részlet Sáros László György utószavából)

The post SÁROSPATAK – A Művelődés Háza és Könyvtára appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

“Témáim tehát Makovecz antropozófiai szemlélete, az antropológiával, etnológia-etnográfiával, képzőművészettel érintkező tevékenysége: három „akciója”, öt nem-hivatalos „kiadványa”, három kísérleti típusú kiállítása, valamint egy ornamentika-kutatás, melyekből új építészet-fogalom születhetett az 1960-70-es években. Alapvetően az építőművészeté, amiben az építész stúdió/műhely – szemben az ipar és technológia alkalmazottjaként felfogott mérnök munkahelyével – döntő szerepet játszik, a közös gondolkodásával, kísérleteivel. Dolgozataim közül az első egy debreceni, művészetköziséggel foglalkozó konferencián hangzott el 2012-ben, és megjelent a konferencia kiadványában, a második alapja egy kiállítás-tervezet, mellyel a 2012-es Velencei Építészeti Biennále pályázatán vettünk részt Csernyus Lőrinccel és Turi Attilával, a harmadik, az Álarc nélküli bál a Korunk fenomenológiára összpontosító számában jelent meg Kolozsvárt, az utolsó alapja pedig egy 1986-os, regionalizmusról szóló velencei konferencián tartott előadás Makoveczről és Samu Gézáról, hagyományokra épülő műveik új dimenzióiról, mely végül – más formában – ugyancsak 2012-ben látott napvilágot. Mivel e megjelenések nem mindegyikéhez volt módom képeket mellékelni, most, általuk, teljesebb lehet ez a könyv. Köszönöm Fabényi Júlia lektori és Szathmári István valamint az MMA Kiadó szerkesztői munkáját.”

Magyar és angol nyelvű tartalommal.

The post Keserü Katalin: Makovecz Imre: Kísérletek – Épületek – Az 1960-70-es évek appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.