Dél-Magyarország Archives - Makovecz Imre Alapítvány

Ravatalozó, Pusztaszer

LGF — Wed, 20 May 2020 13:11:12 +0000

Makovecz Imre építészetében több helyen jelenik meg a domb motívum.

A domb vagy halom, lásd. Árpádhalom jelez valamit, kultikus hely volt, vagy még ma is az.

Ravatalozót dombba, vagy föld alá tervezni újszerű gondolat Makovecz Imrétől, aki ebben a munkájában is, mint a legtöbben az égieket is segítségül hívja, hogy részt vegyenek emberi életünkben, ebben az esetben az elmenő búcsúztatásában.

A ravatalozó belülről tehát a helyi, alföldi csupasz téglaépítés stílusában téglából rakottan emlékeztet a felettünk magasodó ég kupolájára, kívülről pedig fejfáival régi temetőinkre és kultikus helyeinkre.

The post Ravatalozó, Pusztaszer appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

Bölcsőde, Makó

LGF — Wed, 20 May 2020 13:10:40 +0000

Makovecz Imre utolsó tervezési munkái közé tartozik a makói Búza utcai bölcsőde, amelyet 2011-ben adtak át. Makó Városa szeretett volna egy korszerű, nemcsak funkciójában kielégítő, de magas szellemi tartalommal is bíró intézményt építeni a legkisebbek számára. A bölcsőde épülete földszintes, U alaprajzú, a régi alföldi kúriák emlékét idéző elrendezéssel, tömege egyszerű nyeregtetővel fedett, amiből csak a kupolák karakteres formái emelkednek ki. A kerítés jellegzetes kapuoszlopai a Hagymatikum fejezeteit idézik. A gyerekek számára oly fontos otthonosságot és megnyugtató harmóniát sugározza az épület tiszta szerkesztése, átláthatósága, a kupolával fedett csoportszobák belátható terei, természetes anyaghasználata.

The post Bölcsőde, Makó appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

Hagymaház művelődési ház, Makó

LGF — Wed, 20 May 2020 13:10:40 +0000

„A ház pozíciója a városon belül megmaradt, a kapcsolódás a mellette álló iskolához; az épület másik vége egy belső térre néz. A valamikori rangos, egy-két szintes városi házakat lebontották, mögöttük és a helyükön az úgynevezett Csipkeházat építették föl, amelynek a függőfolyosója néz a térre. Egy-egy torony van az új művelődési ház négy sarkán, részben a mániám miatt, részben mert ez nemcsak a főtéri, hanem a hátsó kis térre néző homlokzatnak is jelentőséget, rangot ad. Ott van egy szabadtéri színpad, tulajdonképpen ugyanazt a színpadot lehet nézni az épületből vagy a tér felől. Érdekes, hogy az embereknek mindenütt az a mániájuk, hogy az épületeimet ki kellene szabadítani, hogy jól lehessen látni őket. Elfelejtették, hogy a város egy szövet, amelyben bármilyen jelentőségű épületet bárhol el lehet helyezni, ha az ehhez a szövethez illeszkedik.” (Makovecz Imre)

„Ha haladunk a Hagymaház felé, négy tornyot látunk, ami közrefog egy fekvő állathoz hasonló testet, amelyben színházterem és a kultúra egyéb helyiségei foglalnak helyet. Ez az épület is – mint az általam tervezett épület is – mindegyik a magyarországi szerves építészetnek az egyik példája. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a mi építészetünk nem az ipari és kereskedelmi lobbit szolgálja ki, hanem megpróbálunk olyan anyagokat és olyan formákat használni, amelyek a saját magunk konstrukciójára emlékeztetnek. Ennek nem fel – tétlenül kell tudatosnak lennie. Elég, ha az ember azt mondja, hogy ebben a házban jó lenni. Ha bemegyünk a belső térbe, látunk egy színházteret, látjuk, hogy a házon belül egy másik ház a színpad, és ha elbeszélgetünk Mártikával, aki vezeti ezt az egészet, elmondja, hogy hogyan is működik mindez, akkor biztos, hogy örömünk lesz benne.” (Makovecz Imre)

The post Hagymaház művelődési ház, Makó appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

Hagymatikum városi fürdő, Makó

LGF — Wed, 20 May 2020 13:10:40 +0000

A makói termálfürdő-komplexum grandiózus terve szépen illeszkedik a városközponthoz.A fürdő egyetlen hatalmas és négy kisebb, kupolával fedett részből, a kör alakú udvarból, valamint élmény- és sportelemekből álló épületkomplexum. Amikor bejárjuk, az az érzésünk támad, hogy Makovecz Imre élete végén a fiatalság himnuszát fogalmazta meg e zárt és nyitott terek derűs sorával, ezzel a nyílt, kitárulkozó hangvétellel. Mély életszeretet járja át az egyetlen nagy kupolával, illetve a körülötte álló, kettős koronájú, kisebb fa kupolákkal lefedett változatos tereket – Bruce Goff egyes munkáit juttatják eszünkbe, melyekre Makovecz Imre a hatvanas években nagy figyelmet fordított. A központi kupola alatt a Blossfeldt fotóit idéző rügyből hatalmas növény nő ki, de az egész emberi léptékben marad; a medence egy karzat alatt helyezkedik el, ahonnan szintén a Karl Blossfeldt növényeire emlékeztető, gomba formájú pillérekről csobog le a víz. (Paolo Portoghesi)

The post Hagymatikum városi fürdő, Makó appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

József Attila Könyvtár, Makó

LGF — Wed, 20 May 2020 13:10:40 +0000

„Azzal kezdődött (1996), hogy egy újszerű gondolatot találtunk ki a közösségfejlesztőkkel együtt, akikkel több éve más magyar településeken is együtt dolgoztunk. Az volt a terv, hogy úgynevezett utcakönyveket kell készíteni egy városra, hogy megismerjük nemcsak a szerkezetét, nemcsak az építészetét, hanem emberi arculatát is, illetve a lakosság összetételét. Makó már akkor is elég szövevényes település volt. Valamikor Szegednél sokkal fontosabb szerepet töltött be a térségben, mondhatni megyeszékhely volt, ez változott meg később. Végigjártunk minden utcát, felmérést készítettünk minden házról, a ház előtti járdáról, a közművekről, az összképről, ami meghatározza, mit jelent az ember számára, amikor végigmegy egy kistelepülés utcáin. A helyiek nem mindig veszik észre, hogy légkábelek zúgnak el a házak előtt, hogy nincs csatornabekötés, hogy nincs kitisztítva az árok, miközben gyönyörű, méltóságteljes alföldi parasztházakban laknak, amiknek a homlokzatait gondozzák. Tehát kicsit építészeti, kicsit szociális, kicsit szellemi alapon rögzítettük egy több száz oldalas anyagban. Mondhatni, a mi munkánk ennek a füzetnek az átadásával kezdődött ott Makón.”

(Makovecz Imre)

The post József Attila Könyvtár, Makó appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

Buszpályaudvar, Makó

LGF — Wed, 20 May 2020 13:10:40 +0000

Az autóbusz-pályaudvar az 1978-ban átadott, mára elavult Volán-állomás helyén épült meg, a korábbi alapfalak felhasználásával. Tágas, nagy üvegfelületekkel megvilágított, padlófűtéssel és légkondicionálással ellátott váró- és fogadótere kielégíti a 21. századi igényeket. Tartószerkezete az épület fő látványossága: 44 darab, egyedi technológiával készült, ágasfa formáját követő monolit betonoszlop. Ezek egy hagyományos, mezővárosi utca hangulatát idézik fel. A bádoglemezből készült perontető, amely erre a két fasort szimbolizáló oszlopsorra támaszkodik, a fa lombkoronáját szimbolizálja. A homlokzaton napsugaras népművészeti motívum jelenik meg. A városban a kerékpáros közlekedés dominál, így a felújított autóbusz-pályaudvaron és környékén kamerával őrzött, új kerékpártárolókat telepítettek.

The post Buszpályaudvar, Makó appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

Boldogasszony házacskája, Mártély

LGF — Wed, 20 May 2020 13:10:30 +0000

Makovecz Imre családjával sok-sok évig nyaralt a mártélyi Magyar Művészeti Alap művésztelepén, mígnem a körülmények lehetővé nem tették, hogy saját nyaralót építsen a Holt Tisza partján. A mindennapos séták, virágszedések, a helyi emberekkel szövődő barátságok és ismeretségek mind inspirálták a pillanatot, amikor egy mező szélére, utak találkozásába felsejlett egy kép egy házacskáról,…így lett a Mártélyi Kápolnácska, amit Makovecz Imre a helyi építészeti stílust követve csupasz téglából rajzolt meg.

The post Boldogasszony házacskája, Mártély appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

Bálványfa, Árpádhalom

LGF — Wed, 20 May 2020 13:08:00 +0000

„A domb tetején van egy fa, amelybe be van csapolva egy-egy ág jobbra és balra, és háromszáz folyóméter nemzetiszín szalag lóg rajta, feliratozva. Ez az a jel, amelyet a Makona állított március 15-ére nyolcvanvalahányban Árpádhalomnál az ottani kunhalomra.” Makovecz Imre

The post Bálványfa, Árpádhalom appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.

Makovecz-családi ház, ma Makovecz Központ és Archívum, Budapest XII.

LGF — Sun, 11 Dec 2016 11:34:14 +0000

A budapesti Makovecz Archívum és Emlékház eredetileg otthonnak épült. Makovecz Imre magának és a feleségének építette. Beköltözését már nem érhette meg, így sorsára várva az épület mégis betöltheti feladatát és ha nem is a Mester fizikai valójának, de szellemi nagyságának ad otthont.

A ház, – mint önálló lény, mintha sejtette volna mi lesz feladata: nem a hétköznapok tanúja lesz, hanem őrzője egy közép-európai géniusz munkásságának, szellemiségének, vagy akár szellemének -, több kisebb méretű és egy nagy teremből áll, amelyek alkalmasak egyrészt a kutató munkára, másrészt a közösségi események, koncertek, konferenciák, ünnepségek befogadására.

„Az én építészetem humanizált építészet, emberközpontú. Mindig az arc berendezésére, fiziognómiájára figyelek, mert nem csak a kifejeződés helyét, hanem a formáját is megtalálom benne. Az én számomra attól olyan érdekes a világ, hogy azt látom meg benne, amiből az Úristen kivonult. Az emberi arc imaginárius földrajz. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, a háztető meg az agy- koponyára. A házaimat látó házaknak neveztem el. Szemük van, szemöldökük, orrféléjük is; mindezzel a belső lényeget szeretném kifejezni, azt, hogy az épület lény…”

The post Makovecz-családi ház, ma Makovecz Központ és Archívum, Budapest XII. appeared first on Makovecz Imre Alapítvány.