Makovecz Imre 
Könyvek és tárgyak 
Központ és Archívum 
Makovecz Utak 
Makovecz Térkép 
A Feltámadás Temploma 
„A ház pozíciója a városon belül megmaradt, a kapcsolódás a mellette álló iskolához; az épület másik vége egy belső térre néz. A valamikori rangos, egy-két szintes városi házakat lebontották, mögöttük és a helyükön az úgynevezett Csipkeházat építették föl, amelynek a függőfolyosója néz a térre. Egy-egy torony van az új művelődési ház négy sarkán, részben a…
A rendszerváltozást megelőzően az angol királyi család három hónapig tartó kiállítással akarta jelezni a nyitást, melyre – hosszas tárgyalásokat követően – meghívták Makovecz Imrét. Az elképzelések szerint a Makovecz Imre által tervezett pavilon három hónapig állt volna ebben a parkban. „Úgy terveztem meg, hogy szétszedhető legyen, és a lebontás után Wales és Anglia határára került…
Az első tervváltozat egy magyar-szlovén megállapodás terméke. A második változat a kiadott dokumentációtól abban különbözik, hogy elhagyják az épület egyik oldalára tervezett szárnyat, így a színház nem csatlakozik a közel álló lakóépülethez. A szerkesztő Várlaki Erzsébet volt. A megépült színház külső, hátsó falán reliefként megjelennek a régi lendvai házhomlokzatok idézetei. A tornyok és rézlemezből készült…
A Holt-Tisza mellé épült nádtetős nyaralóhoz több alaprajzi változat is készült.
A feladat egy Waldorf-pedagógiai főiskola tervezése volt egy sziklahát folytatásában. Ez ihlette az épületet is, ugyanis a szikla folytatásaképpen várszerűen helyezkedik el az épületegyüttes. A koncepció magában hordozza a viking kultúra hangulatát is. Később a főiskola bezárása véget vetett a tovább tervezésnek is.
A református templom és zarándokszállás épületét 1999-ben kezdték el építeni, a templom felszentelésére 2008-ban került sor. A szállásépület fedezet híján egyelőre nem valósult meg. „A háromszáz férőhelyes, centrális elrendezésű templom a kakasdi székelytoronyhoz hasonló formákból épül fel. A négy torony az erdős vidékekre jellemző konzolos-boronafalas szerkezet szürrealisztikusan felnagyított motívumainak és a négy fiatornyos erdélyi toronysisakoknak…
A tervek elkészítésében Tóthfalusi Gábor működött közre.
„Manapság, ugye, általános nézet, hogy az épületeket korszerű technológiával kell megépíteni, és korszerű technológián azt értjük, hogy valahol, valamely gyárban bizonyos elemeket elkészítünk, és azokat közepes színvonalú emberek összeszerelik. Nem csak a kelet-európai társadalmakra jellemző ez a mentalitás, hanem a nyugatira is. Én abban látom egy ennél korszerűbb technológia lehetőségét, hogy azoknak, akik az épületen…
„A hetvenes évek végén, a nyolcvanasak elején magam egyre-másra terveztem az új faluházakat, átalakításokat, toldásokat. Kerestük az anyagot a szinte pénz nélküli építkezésekhez. Visszatértem végleg a faanyaghoz. Jártam építőimmel az erdőt, rönköt válogatni. Egyeztetni és éleszteni a közös érdek tudatát a szocialista vezetés és a lakosság között. Az építkezések akkoriban kezdődtek el, amikor a kommunista…
A hódmezővásárhelyi épületről több vázlat is készült. A tervben megjelenik az 1898-ban épült, 800 személyes, Kolbenheyer Viktor által tervezett faszerkezetű színház részletképzését tükröző oldalhomlokzatok, metszetek és alaprajzok. Az épület oldalához ferde kulisszafalakként támaszkodnak az eredeti homlokzatok. Az épülethez két változat készült, melynek rajzait Várlaki Erzsébet dolgozta fel.
A ház terveinek elkészítésében Ferenc Attila működött közre.
A kirándulóközpont terve több funkciót is magába foglal, úgymint: fogadóépület gondnoki lakással, gépszín, kölcsönző, szálloda, vendéglő, kilátó, kereskedelmi és vendéglátóipari pavilon, természetbarát tábor szálláshelyek és szociális létesítmények. A VÁTI által készített kirándulóközpont tanulmánytervhez csatlakozó részletes terveket Várlaki Erzsébet rajzolta meg.
