Makovecz Imre 
Könyvek és tárgyak 
Központ és Archívum 
Makovecz Utak 
Makovecz Térkép 
A Feltámadás Temploma 
Makovecz tevékenységének első másfél évtizedét zárja le; az azalatt kiforrott tektonikai alapképletet önti nagyszabású építészeti formába. Az itt megfogalmazott szintézis az alépítmény és felépítmény viszonya: a föld karakterű, szilárd anyagú, plasztikusan formált alap alakul át a metamorfózist kiváltó síktól felfelé könnyed, lebegni látszó tetővé, amely mintegy az égből ereszkedik alá, hogy védőburokként boruljon a belső…
A Fiatal Népművészek Stúdiójának tagjai kérték fel Makovecz Imrét a tervezésre. Az alaprajz koncepcióját az egymásba fonódó spirálok mintázata ihlette, középen elhelyezett életfával. A folyamatos árvizek miatt az épületet áttelepítették a Bodrog város felőli partjára.
A faluház az egyutcás falu főutcájának öblösödésével, a faluház helyén álló épületek átépítésével, és az épületek közötti üres tér lefedésével jött létre. A teret a helyszínen meglévő élőfák és a tornácszerű lefedést alátámasztó ágasfák veszik körül. Az épület többfunkciós belső teret, valamint új tetőszerkezetet kapott. Az épületben könyvtár, klubszobák, söröző és vendégszobák találhatók, míg a…
„A hetvenes évek végén, a nyolcvanasak elején magam egyre-másra terveztem az új faluházakat, átalakításokat, toldásokat. Kerestük az anyagot a szinte pénz nélküli építkezésekhez. Visszatértem végleg a faanyaghoz. Jártam építőimmel az erdőt, rönköt válogatni. Egyeztetni és éleszteni a közös érdek tudatát a szocialista vezetés és a lakosság között. Az építkezések akkoriban kezdődtek el, amikor a kommunista…
„Manapság, ugye, általános nézet, hogy az épületeket korszerű technológiával kell megépíteni, és korszerű technológián azt értjük, hogy valahol, valamely gyárban bizonyos elemeket elkészítünk, és azokat közepes színvonalú emberek összeszerelik. Nem csak a kelet-európai társadalmakra jellemző ez a mentalitás, hanem a nyugatira is. Én abban látom egy ennél korszerűbb technológia lehetőségét, hogy azoknak, akik az épületen…
„A Visegrádi Erdei Művelődési Ház alapfunkciója az, hogy a kirándulóközpontba érkező emberek tudatosan kapcsolatba kerülhessenek a természettel. Itt megismertetik őket a füvekkel úgy, hogy különféle teákat is lehet belőlük főzni, a gombákkal, az állatokkal, az erdővel; könyvtárral, diatárral, videotárral és egyebekkel fölszerelve kell majd működnie. Ez a ház az embereket a természethez való kapcsolatukban próbálja…
„… jártuk az országot a hetvenes évek közepétől…. Megismertem embertől emberig, mire jutottunk. A lerakódott félelem, apátia, elhanyagoltság, a beletörődés és annyi kifosztottság és szellemhiány, amennyit látnom kellett, megértést és részvétet, kétségbeesett cselekvési készséget indított bennem. Néhányan nekiálltunk a művelődési házak mögött álló elvek elméleti és gyakorlati átalakításához…” Lepusztult barokk kúria átépítésével, ágasfáival alakult ki…
„Ez a munka nagy élvezet volt számomra, nem csak azért, mert a művelődési házba besűrítettem mindent, amit a szakmában tanultam, hanem azért is, mert a terv feldolgozása közben tele voltunk nagy reményekkel, a tervet egy egész sereg ember rajzolta, és benne volt a tervben az egész társaság jó hangulata. A fejlődést úgy képzeltük el, hogy…
„…De akkor, a hetvenes évek végén, a nyolcvanasak elején megindult valami meg állíthatatlanul. Magam egyre-másra terveztem az új falu-házakat, átalakításokat, toldásokat. Kerestük az anyagot a szinte pénz nélküli építkezésekhez. Visszatértem végleg a faanyaghoz. Jártam építőimmel az erdőt rönköt válogatni. Egyeztetni és éleszteni a közös érdek tudatát téesz, tanács, la-kosság, megye között. Az építkezések akkoriban kezdődtek…
A törökdúlások idején elnéptelenedett Kakasdon a harmincéves háború és a vallási türelmetlenség elől menekülő svábok telepedtek meg; portáik, templomaik óhazai hagyományokat követtek. Háromszáz éven át őrizték anyanyelvüket, kultúrájukat és sikeresen gazdálkodtak. A 18. század végén a kiváltságos helyzetű székelyek tiltakoztak Mária Terézia rendi struktúrát átalakító törekvései ellen. Békés tiltakozásukra az osztrák katonaság 1764-ben tömegmészárlással válaszolt….
Az első tervváltozat egy magyar-szlovén megállapodás terméke. A második változat a kiadott dokumentációtól abban különbözik, hogy elhagyják az épület egyik oldalára tervezett szárnyat, így a színház nem csatlakozik a közel álló lakóépülethez. A szerkesztő Várlaki Erzsébet volt. A megépült színház külső, hátsó falán reliefként megjelennek a régi lendvai házhomlokzatok idézetei. A tornyok és rézlemezből készült…
„A ház pozíciója a városon belül megmaradt, a kapcsolódás a mellette álló iskolához; az épület másik vége egy belső térre néz. A valamikori rangos, egy-két szintes városi házakat lebontották, mögöttük és a helyükön az úgynevezett Csipkeházat építették föl, amelynek a függőfolyosója néz a térre. Egy-egy torony van az új művelődési ház négy sarkán, részben a…
